Motívációk

Ha valahol előkerül az utazás kérdése, általában az első kérdések között szerepel az, hogy "De miért?".

Erre azt szoktam mondani, hogy azért, mert most még biztosan van rá lehetőségem, és mert szeretném megismerni azt a világot is, amiben semmit nem mondanak azok a szavak, hogy "CRM", meg "projektmenedzser", meg "LLD", meg "UAC", meg hasonlók.

A helyzet az, hogy ennél sokkal árnyaltabbnak gondolom a képet: végsősoron azért szeretnék belevágni az utazásba, mert nem találom a helyemet. Szeretném tudni, hogy mi az, ami leköt, mitől érzem azt, hogy azt csinálom, amit csinálnom kell. Ezt pedig a számítógép előtt nehéz.

A dolog másik oka pedig az, hogy szeretnék fejlődni, javulni, tanulni, bölcsebbé lenni, és mivel nincsenek eddig utazással kapcsolatos tapasztalataim, ennél intenzívebb fejlődési lehetőséget jelenleg nem tudok elképzelni a magam számára: gyakorlatilag az összes létező módon kívül helyezem magamat a jelenlegi komfortzónámból, és végtelen mennyiségű új emberrel és új szituációval találkozom.

Szintén "énkeresős" dolog, de szeretnék egy picit magamban lenni, és csak úgy gondolkodni mindenfélén: új ötleteken, világmegváltáson és számtalan más egyéb dolgon. Erre nyilván van lehetőség itthon is, de jelenleg is van lehetősége az embernek, csak éppen nem olyan koncentráltan, mintha erre dedikálna pár hónapot az életéből, és akkor az erről szól.

Emellett van még nagyon sok apróság - kezdve a "világot akarok látni!"-tól egészen a "most pihenni akarok!"-on át az "odaát vajon mit gondolnak?"-ig, de nekem a fenti három dolog az igazán lényeges.