Dalai Eej - a Höszgöl-tó

Öt fős csapatunk két nappal ezelőtt sikeresen visszaért UB-ba a Höszgöl tótól. Sajnos a Murphy gondoskodott róla, hogy életjelet ne nagyon tudjak adni magamról, ugyanis a lépcsőházunkból idő közben eltűnt az internet, és Hang Anh-nal úgy beszéltük meg, hogy 1 napot pihenünk a városban, és utána irány a sivatag - így nem nagyon volt időm sem net után kutakodni, mert egy csomó teendő maradt a két napra. Emiatt elnézést kérek, azonban remélem, hogy a következő bejegyzés kárpótol titeket a +2 napnyi várakozásért. :)

Megkeressük a rénszarvasok népét!

Holnap - azaz csütörtökön - délután 5 órakor vidékre indulok - egészen északra, valahova ide:

View Khovsgol in a larger map

A lényeg a lényeg, hogy most 10 napig valószínűleg nem lesz bejegyzés, mert a civilizációtól távol leszek, 5 fős csapatunkkal ugyanis megpróbáljuk megtalálni a rénszarvasok népét, a tsaatan törzs tagjait. Ők ezt tudják:

No photoshop

Szóval legkorábban 14-én érkezhet felőlem új bejegyzés - legkésőbb 21-e környékén, már Kínából. :) Addig is vigyázzatok magatokra!

Ja igen, és valamit szeretnék valamit kipróbálni: Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot! :)

Kertet építeni szakadó hóesésben a sivatag kellős közepén...

... fantasztikus élmény!  :)

Nem mondhatnám, hogy unalmas az élet ideát... Az elmúlt két hétben annyi dolog történt velem, mint otthon körülbelül két hónap alatt - ami persze nem a hely sajátossága, simán lehetett volna otthon is aktívkodni

Útvonalváltozás: Tibet, Nepál ugrott. Malajzia, jövök! :)

Az van, hogy Kína pár héttel ezelőtt hozott egy új rendeletet, miszerint a Tibet Travel Permithez leadott igénylőlapon minden, a lapon szereplő nemzetiségből legalább 5 főnek kell szerepelnie. Értsd: Gyakorlatilag magyar állampolgár a továbbiakban nem léphet be Tibet területére úgy, hogy "majd Kínában keresek társakat", akkor sem, ha fizet. Csak utazási irodán keresztül, és csak nagycsoportosan.

Ezzel alapvetően nem lenne bajom, ha az útvonalam nem vezetett volna keresztül Tibeten: szárazföldön akartam átjutni Nepálba, onnan pedig Indiába.

A mai napot azzal töltöttem, hogy megpróbáltam alternatívákat találni. Akadt is pár:

•  repülés Kínából Kathmanduba: nem mókás, mert piszok drága, még Air Asiával is (ez a helyi WizzAir kb.)
• repülés Kínából Indiába: nem mókás, mert piszok drága, még Air Asiával is. Emellett Kínában 30 napom lenne vízumot intézni, és ha a magyarországi indiai nagykövetség valami miatt megcsúszna az engedéllyel, vagy valami miatt megcsúszna az igénylésem, esélyem nem lenne átjutni Indiába.
• Irány Kína. Kínából irány Pakisztán, az egyetlen olyan határon keresztül, ami engedélyezi a határon a vízumfelvétel/kiállítást. A probléma vele: Ez Nyugat-Kínában van, Pakisztánban nem tudok indiai vízumot kiállítani, mert csak átutazáshoz elegendő vízumot tudnék szerezni, ami 7 nap. Tehát Kínában kellene megoldanom a vízum kérdését, ami az előző ponthoz vezet vissza, megtoldva azzal a problémával, hogy a 30 napba még a Nyugat-Kínába való átjutásnak is bele kell férnie.
• Irány Kína. Kínából irány Myanmar. Myanmar baromi jó hely, kb. fél éve nyitott külföldiek számára, szóval valószínűleg egyike lennék az első magyaroknak, akik betették az utóbbi időben a lábukat az ország területére. Csakhogy... Myanmarba csakis csoportosan lehet bejutni, hacsak nem vagy kínai állampolgár. A lehetőség tehát így kilőve - pedig Myanmarból simán át lehetett volna jutni Indiába, onnan Nepálba, és teljes a győzelem.

Végül távolabbi, komplikáltabb (és olcsóbb) alternatívákat kezdtem keresni, és meg is találtam a tökéletes megoldást: Irány Kína, Kínából irány Malajzia, Malajziában eltöltök egy hónapot. Ez Nepál alternatívája lesz. Sajnálom Nepált, de piszok drága lenne eljutni oda ebben a helyzetben (értsd:100 ropi alsóhangon). Nepálból fogok egy repülőt Srí Lankára, onnan pedig irány India. Gyakorlatilag annyi történik, hogy az utazásom második felének irányát felcserélem. Az egész kanyart meg tudom tenni 50E forintból, a két repjegyet is beleértve. 

Ezzel spórolok is aránylag sok pénzt: 50E forint körül lett volna alsóhangon az engedély Tibetbe, és a nepáli vízum is további 40 dolcsi (10E forint). Ja, és Malajziába nem kell magyar állampolgárnak vízum. Srí Lanka sem vízumköteles. Összességében ugyanott vagyok anyagilag, mint eredetileg lettem volna, ami kimondottan megnyugtató, ahhoz képest, hogy a nap elején a kínai manőver miatt még -200E forintról indultam...

Szóval délelőtt elkészült a terv, majd délután 1 óra magasságában megvettem a repjegyemet Shenzen (SZX), Kína repteréről Kuala Lumpurba, július 17-i indulással. Összesen 30900 forintot fizettem a jegyért, beleértve egy két dolláros SIM kártyát, amivel az egész világon bárkit helyi tarifáért hívhatok, amíg Malajzia területén tartózkodom. :)

Aztán irány tovább Srí Lankára 20.000 forintért. Ez megint csak fantasztikus hely magyarként, ugyanis itt sem kell vízum. A szigetről pedig az eredeti útvonal visszafelé: Irány Dél-India, majd a nyugati parton irány Észak-India.

View Félúton járok in a larger map
 

Ha van ötletetek, hogy mit érdemes megnézni Malajziában, vagy Srí Lankán, vagy Indiában, nyugodtan jöhetnek az ötletek, mert ezt a részét az útnak még ki kell dolgozni - főleg a jelenlegi módosítások után. :)

Éjszakai képek Ulánbátorról

Mielőtt elindultam, nagynénémtől kölcsönkértem az új fényképezőgépét, egy Canon PowerShot SX130IS márkájú kompakt gépet. Alapvetően nem vártam tőle sokat, hiszen nagyon messze van a csúcskategóriás gépektől... Tévedtem. Nagyot. :)

Lecsó, idegenek, vízum és gitár.

Szóval ott volt vége az előző bejegyzésnek, hogy Magyar Vándor kipipálva.

Pöttyös ::: Ulánbátorról

Három hete, hogy megérkeztem Ulánbátorba - a héten pedig 21 nappal meghosszabbíttattam a vízumot, úgyhogy ha akarnék, maradhatnék itt egészen június 20-ig. Ezt a +21 napot utazással fogom tölteni az országban, reményeim szerint...

Úgy gondoltam, összeszedek pár gondolatot UB-ról, mert tényleg érdemes. A gondolatokat pöttyökbe szedem, mert segít nem elkalandozni.

Szóval:

Általános:

• Ulánbátor Mongólia fővárosa, egyes becslések szerint az ország lakosságának 2/3-a(!) él itt.
• A város szmogos, ez már megérkezéskor egyértelmű. Valójában a világ második legszmogosabb városáról van szó (az iráni Ahvaz után). A helyiek szerint a helyzet télen nagyon súlyos. Sokan nyáron is folyamatosan maszkot hordanak, főleg azok, akik betegek, vagy folyamatosan kint ülnek az utcákon.
• Az időjárás mondhatni, kicsit zakkant májusban (és állítólag júniusban is). Ezt jól szemlélteti, hogy egy +30 fokos, piszokmód száraz nap után minden további nélkül megvan annak az esélye, hogy az ember másnap hóesésre ébred.
• A telek nagyon hidegek, és ezt szó szerint kell érteni. Az emberek -20 fokban már vetkőzni kezdenek, mert melegük van :). Viccet félretéve a -30 - -40 nem ritkaság errefelé télen.

Közlekedés:

• A közlekedés kaotikusnak tűnik elsőre: Lámpák vannak, dísznek, főként a gyalogosok számára. A helyiek dudával kommunikálnak (és tényleg konkrétan kommunikációra használják a dudákat). Sok a jobb kormányos japán autó.
• Fontos megemlíteni, hogy az európai számára kaotikusnak tűnő közlekedés ellenére tavaly mindössze 70 ember halt meg közlekedési balesetben (Budapesten tavaly 30-an, tavalyelőtt ~60-an).
• Mivel minden út többsávos, és a jelzőlámpák nem sokat érnek, gyalogosként az úttest egyik feléről a másikra legegyszerűbb sávról-sávra haladni. A helyiek is ezt csinálják, az autósok pedig figyelnek rájuk.
• A közlekedési dugók nap közben állandóak, gyalog gyorsabban el lehet jutni egyik helyről a másikra.
• A busz ára belvárosban 400 tügrük, a villamosé 200 (~6-tal kell osztani, ha Ft-ot akarsz belőle csinálni)
• Taxi: Ez egy baromi jó dolog itt. Kiállsz az út szélére, kirakod a kezedet, megáll egy random autó, és elvisz némi pénzért (km-enként ~1000 tügrükért.). Ezt privát taxinak hívják, a lényege, hogy ha mész egyik helyről a másikra, és van nálad némi hely, akkor felveszel gyalogost, hogy jobban kihasználd a kocsit, és még a benzin árából is kapsz vissza. Persze vannak igazi taxik is.

Külföldiek:

• A városban nagyon sok külföldi dolgozik - bankokban, nyelviskolákban, multiknál. Jelen van az UNICEF, több projekttel is.
• Ha tudsz angolul, és úgy döntesz, hogy Mongóliában akarsz tanítani, vegyél egy repjegyet, és 24 órán belül találsz magadnak munkát. :)
• Mongólia piszok erős diákcsere programot épített ki: Lengyelország, Csehország, Magyarország, Észak- és Dél-Korea, Kína, Vietnám (és még gondolom, hogy nagyon sok más ország, de eddig ezekből az országokból találkoztam emberekkel főleg). Sokan vannak itt a MÜISZ-ben külföldiek, mint főállású nyelvtanárok, akik második nyelvként a saját anyanyelvüket tanítják. Az egyetemnek van olyan kolija, ami csak a külföldiek számára van fenntartva. 

Szórakozás:

• Sok az európai stílusú kávézó, teázó, kocsma, ahol szinte csak külföldiekkel lehet találkozni: Amsterdam, UBean, London.
• Tegnap voltam Altan Urag koncerten, ami egy helyi félig-folk-félig-metal zenekar, és hihetetlen jó volt. :)

Érdemes meghallgatni több számukat is, mert nagyon
különbözőek!

•  A helyiek nagyon szeretik a karaoket, piszok sok a karaoke bár.
• Éjfél után tilos alkoholt felszolgálni, és alkoholt inni közterületen. Persze vannak illegális kocsmák, szóval ez megkerülhető. :)

Kaja:

• A helyiek tradícionálisan nem használnak fűszereket, és viszont faggyút használnak. Emiatt a helyiek kajáit szokni kell.
• Sok az olcsó étterem: vannak mongol, kínai, indiai, koreai éttermek szép számmal. Általában nem végtelenül drágák. Egy csúcs étteremben hatalmas adag kaját tudsz szerezni például maximum 2000 forintért, itallal együtt.
• Ha mongol étteremben kajálsz, általában olyan 4-650 forint körül bőven ki tudsz jönni, és írtózatos mennyiségű kaját kapsz, ami finom is többnyire (az éttermekben fűszereznek, csak otthon nem).

Közbiztonság, fair play:

• Meglehetősen negatív a megítélése, de annyira nem rettenetes a helyzet, mint amennyire a neten olvasható.
• Aránylag sok a zsebes, főként gyerekek. Nem aggresszívek, csak bepróbálkoznak. Ha nem sikerül, elfutnak.
• A zsúfolt helyeken tényleg parás a dolog. Táskát érdemes elől hordani állítólag (én csak akkor veszem előre, ha laptop van benne).
• Táskával a fekete piacra nem érdemes menni, mert sokan úgy lopnak, hogy egyszerűen felvágják a táskát. És akkor ugrik a táska is, meg ami benne van, az is.
• Éjszaka állítólag nem illik egyedül sétálni külföldiként az utcán. Nekem eddig semmi problémám nem volt, és a helyi külföldiek szerint sem veszélyes egyedül sétálgatni.
• Taxisokkal vagy előre leegyezteted az árat, vagy tisztában vagy a helyi tarifákkal. A külföldieket hajlamosak átverni. Ha többen utaztok, add a taxis tudtára, hogy nem személyenként fogod fizetni az összeget, és tügrükről beszélsz.:)
• Piacon, élelmiszerpiacon lehet alkudni, mert a külföldieknek többet mondanak (a legtöbb külföldit nem igazán érdekli, hogy mennyit fizet...)

Magyarország:

• A helyiek imádják Magyarországot.
• Ha elmondod, hogy magyar vagy, rögtön előkerül Attila neve, szóval érdemes a honfoglalás előtti időkkel tisztában lenni, mert itt nagyon szeretik a történelmet. :)
• Sokan voltak Magyarországon hosszabb-rövidebb ideig, és mindenki nagyon szívesen emlékszik vissza a 4-6-tal történő első találkozására.

Végül egy ajándék Jesse Jamestől: